Érelmeszesedés és az ártalmas koleszterin

Az előbb, vagy utóbb mindenkinél megjelenik a magasabb szérum koleszterin-szint. Érelmeszesedés?! Egy kis túlsúly?! Magas koleszterin értékek?! A korábbi média és egyéb kampányok ellenére a koleszterin létfontosságú anyag, amelynek lényeges élettani funkciói vannak a sejtmembránok felépítésében, a szteroid hormonok, az enzimek, pl. a D-vitamin (www.dollpin.hu), és az epesavak szintézisében. A szervezet maga is képes előállítani ezt a vegyületet, de az életkor előre haladtával sajnos csökken bizonyos emésztő enzimek aktivitása, és az epesavak szintézise is (www.vitalland.hu/megrendeles/?1954100313 Calivita Digest Ease, Digestive Enzyme, Meal Time, AC-Zymes). A jelenlegi eredmények szerint az érelmeszesedési folyamatot nem csak a túlzott mértékben bevitt koleszterin befolyásolja, hanem egyéb étrendi tényezők, a lelki folyamatok, a mozgáskultúra, a napfény és az egyéni genetikai adottságok is.

Az étrendi faktorok között szerepel a nagymértékű cukor- és kenyérfogyasztás, a telített zsírsavak jelenléte, valamint a védő hatású élelmi rostok, antioxidáns vitamin, ásvány, és nyomelemek, illetve a telítetlen zsírsavak hiánya. A koleszterin bevitelén kívül számos egyéb faktor is döntően hat az érfalak meszesedési folyamatára. Tehát a megoldás nem a koleszterin-csökkentő gyógyszerekben rejlik! www.vitalland.hu/megrendeles/?1954100313 Calivita Cholestone.Az eredmények szerint a koleszterintartalmú ételek túlzott mértékű fogyasztása önmagában véve is rizikófaktor, azonban ezt képes bizonyos mértékig ellensúlyozni a friss levegőn végzett intenzív fizikai munka (testmozgás) és a napfény hatása. Ez is magyarázza, hogy a régi időkben miért nem okozott súlyos problémákat a zsíros húsfélék és szalonna fogyasztása, jóllehet akkor sem voltak ezek az un. egészséges táplálékok. A zsír az aratási és egyéb munkák mellett elégett a szervezetben, a koleszterin egy része pedig a bőrben hasznos D-vitaminná alakult, így gyakorlatilag alig tudták kifejteni agresszív hatásukat az érfalakra. A modernebb, kényelmesebb életvitel elterjedésével azonban ma már sokkal kevesebbet mozgunk, életünk döntő részét zárt helyen töltjük, így a zsír és koleszterin hatásai gyorsan megjelennek. A nem túl előnyös táplálkozási kultúra tehát megmaradt, de most már az életmód egyéb tényezői sem tudják kompenzálni a káros folyamatokat. Az érelmeszesedési folyamat sebessége döntően a vérben lévő „rossz” koleszterin mennyiségétől függ. A hazai vizsgálatok szerint akkor indul meg az erek falában az érelmeszesedés első fázisát jelentő fehérje és lipoprotein lerakódás, ha a szérumkoleszterin szinten belül az ún. LDL változat (ezt nevezzük „rossz” koleszterinnek) emelkedett. Ezt nemcsak a koleszterintartalmú élelmiszerek (zsír, sajtok, szalámi, tejföl, tojás), hanem a telített szénláncú zsírsavak és a szénhidrátok bevitele is növelheti. Az előbbiek az állati eredetű zsírokban találhatóak, így például a vaj, a sertészsír érkárosító hatását a koleszterin és telített zsírsavak együttes hatása eredményezi. A szénhidrátok között a nagymérvű cukor-, kenyér- és tésztafogyasztás említhető kockázati tényezőként. Az állati zsírokkal végzett kutatások nem hoztak egyértelmű eredményt, mivel több esetben nem történt koleszterinszint emelkedés. A zsírok és cukrok együttes hatása azonban láthatóan gyorsította az érfalak károsodását. Érdekes megfigyelés, hogy a dél-afrikai lakosságon belül jóval nagyobb a szívinfarktus gyakorisága azoknál, akik az állati zsírok mellé jelentős mennyiségű édességet is fogyasztanak. Szent-Ilona szigetén szintén sok a koszorúér betegek száma, jóllehet állati zsírfogyasztásuk csekély. A válasz talán ez esetben is az évi mintegy 50 kilogrammos fejenkénti cukorfogyasztásban keresendő. (Hazánkban ez a mennyiség 36-40 kg). A nagymértékű kenyér- és tésztabevitel esetében közvetlenül nem sikerült igazolni az érelmeszesedés gyorsulását. A szakemberek egy része mégis igazolva látja, hogy részt vesznek - a cukorral és zsírral együtt fogyasztva - az érkárosodásban. Megemelik a vérben keringő trigliceridek mennyiségét, amelyek növelik a rossz koleszterin szintjét is. Többnyire a krémes sütemények, torták, egyéb desszertek és édességek fogyasztásakor tapasztaltak triglicerid-szintemelkedést. A klinikai adatok szerint a triglicerid-szintnövekedés több esetben okoz keringési zavarokat és érkárosodást, mint a közvetlen koleszterin bevitel. A tulajdonképpeni meszesedési folyamatot az oxidált koleszterin okozza. Az oxidációt az antioxidáns hatású vegyületek gátolják, így a C-, E- és A-vitamin, a cink és a szelén kulcsfontosságú az érfalak védelme szempontjából is. A védő hatású anyagok között a rostok hatása is kiemelkedő. A rostok megkötik a koleszterint hordozó epesavak nagy részét, így a bélből kevesebb koleszterin tud visszaszívódni a keringésbe. Rosthiányos étrend esetén az előbbi visszaszívódási folyamat intenzívebb. Az élelmi rostok között a pektin rendelkezik koleszterincsökkentő hatással. Minden jel szerint a lakosság egy része érzékenyebben reagál a koleszterin bevitelre. A tojásrántotta szalonnával, kolbásszal készítve és kenyérrel elfogyasztva sokkal károsabb, mint önmagában. A vajas süteményekben a vaj és a cukor, a töpörtyűs pogácsában a zsír és keményítő együttesen játszanak szerepet az érkárosodásban. A zsíros ételek hatásait az állati fehérjék aminosavai és az étkezés utáni édességek erősítik. A fehérkenyérben, kifliben, zsemlében alig vannak rostanyagok, ami szintén hátrányos. Az antioxidáns vitaminokat hordozó savanyú káposztából töltött- vagy székelykáposztát készítünk, így a C-vitamin jó része elbomlik. Az elhízás és dohányzás a védőkoleszterin (HDL) szint csökkenése miatt előnytelen a keringési rendszerre. A koleszterin bevitel csak a jéghegy csúcsa, hiszen mellette számos egyéb károsító faktor létezik. Valójában ez magyarázza, miért nem egyértelmű e kérdéskör. Egyéni adottságok, étrendi tényezők, egyéb életmódbeli szokások (napfény, testmozgás) és a stressz együttesen alakítják az érelmeszesedést. Az említett faktorok pedig nagy változatosságot mutatnak a társadalmon belül. A koleszterinszint emelkedés és az érelmeszesedés okai általánosságban ismertek, azonban egy-egy ember szervezetében más-más módon hatnak e tényezők. Nem ellentmondásról van tehát szó, hanem az egyéni tűrőképesség és életmódbeli szokások jelentős különbözőségéről. Előnyös hatásúak az érfalakra a nyers zöldségekben és gyümölcsökben lévő fitoszterinek, az olívaolajban lévő egyszeresen telített zsírsavak, és az egyéb növényi olajokban és gabonacsírákban található többszörösen telített zsírsavak (kukorica olaj, lenmagolaj, kendermag olaj, kókuszzsír, pálmazsír). A barna kenyér, zabpehely, zabkorpa, lenmag, szilva, meggy, és olajos magvak, a főzelékfélék élelmi rost tartalma csökkenti a kockázatot, ahogy az illóolaj tartalmú hagymafélék is hasznosak. Külföldi tapasztalatok szerint a többnyire növényi alapú, nyers élelmekben és ballasztanyagban gazdag étrend (www.vitalland.hu/megrendeles/?1954100313 Calivita Nopalin, ill. fügekaktusz, Chromium Max 500, Slim Formula, Citrimax és Chromium) képes jelentősen lassítani az artériák meszesedését. Kiváló a szőlőmag-liszt, ill. őrlemény, mely vérképekkel igazoltan csökkenti az érfalakban kialakult lerakódások távozását. Mindezek hátterében ma már nem tekintik titokzatosnak és visszafordíthatatlannak az érelmeszesedést, egyszerűen csak tudatosan, tervezetten felépített táplálkozás, és az egyén egészségi állapotának legmegfelelőbb mozgásforma gyakorlását javasolom.

Orvostechnikai eszköz használatával mérhetőek, ellenőrizhetőek ezek a paraméterek is, ezért várom jelentkezését az ismert elérhetőségeken. em a gyógyszerekben rejlik a megoldás!

Természetesen