Depresszió, vagy boldogság?!

Élete során minden emberrel előfordul, hogy valamitől depresszióssá válik. Ez nem azt jelenti, hogy kétségbeesésében mindjárt öngyilkosságot kísérel meg. Mégis mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy életük során voltunk már boldogtalanok, mint ahogy talán boldogok is?! A szomorúságot és a pszichés betegséget azonban meg kell különböztetni egymástól. Jelen életünk nehézségei sajnos bármikor, bárkinél kiválthatják a depresszív tüneteket, mint ahogy a betegség különböző kórképei is megjelenhetnek.

A nyomott hangulat általános probléma, személyre való tekintet nélkül támadja meg az embereket. Kutatások bizonyítják, hogy szegények és gazdagok egyaránt áldozatául eshetnek ennek a civilizációs betegségnek. A szomorúság, boldogtalanság oka nem feltétlenül az életkörülményekben, anyagi vagy társadalmi nehézségekben keresendő. Minden ember lehet depressziós, lehet bármilyen hivatása, sehol sincs védve tőle. Sokan nem fogadják el, hogy ebben a betegségben szenvednek, mert attól félnek, hogy értelmi fogyatékosnak vagy elmebetegnek tartják őket. És bár a depressziónak vannak olyan kísérőjelenségei, amelyek a gondolkodásra is kihatnak, mégis teljesen független az intelligenciától. Sőt, magas intelligenciájú emberek is hajlamosabbak a depresszióra. Szinte minden szakember, aki erről a témáról ír, megemlíti Sir Winston Churchillt, aki Anglia súlyos nehézségei közepette az emberi erőt testesítette meg, újra meg újra mély depresszióba esett. Több világszerte ismert kiemelkedő képességű embert is gyötört már depresszió. Egy művészi munka vagy teremtő tett befejezése után lehangoltság vett erőt rajtuk. Sokan ismerik Edgar Allen Poe rövid történetét „Vízgödör és inga” címmel, mely zseniális teljesítménye után a szerző állítólag négy napig tartó depresszióba zuhant. Sokféle megjelenési formája van ennek a betegségnek, a könnyű kedélybeli ingadozásoktól kezdve a súlyos elmezavarig. Nem mi irányítjuk az életünket és ennek következtében olykor mindannyian szenvedünk. Egy pszichiáter mondta, hogy az ember állandóan boldogságra éhes. Pedig legtöbbünknél a boldogság csak kivételes pillanatokra korlátozódik, és sokkal inkább belső beállítottságunktól függ, mint külső körülményeinktől. Élete során mindenkit érnek lehangoló események, mégis miért van az, hogy némelyek gyakrabban depressziósak, mint mások? Nem lehet pusztán testi okokat keresni minden depresszió mögött. Aki ezt teszi, megnehezíti a gyógyulást. Ismerek olyan embereket, akik a legnehezebb körülmények között is örömet sugároztak, de olyanokat is, akik boldogságukat nem tudták átélni. Véleményem szerint csak akkor gyógyulhat meg az ember, ha elfogadja, hogy nem a külső adottságok, hanem az ő belső magatartása, az egyén hozzáállása az oka szomorúságának.

Tapasztalom, ahogy mindannyian, bármerre nézünk is most, bizony sok a bajt, súlyos problémák, élethelyzetek vannak! Tények, történések, melyeken lehet, hogy nem tudunk változtatni. Mégis meg kell találni azokat a módszereket, lehetőségeket, melyekkel mentálisan és fizikálisan is jobban érezhetjük magunkat a bőrünkben, és nem minden pénz kérdése! Ha ezt nem tesszük, csak idő kérdése, mikor lesz nagyobb bajunk belőle!  

Forduljon hozzám bizalommal, biztosan találunk megoldást!

Természetesen